Ha katasztrófa-helyzet nem is lett (legalábbis felénk), azért jelentős mennyiségű hó esett ma. Nekem eszem ágában sem lett volna kimenni. Lássuk csak! Kint folyamatosan, apró szúrós szemekben esett a hó és a szél az ember szemébe, arcába fújta. Mínusz 10 fok volt, és a szélnek hála csontig hatolt. Ezzel szemben bent 22 fok volt, sütemény és meleg tea az asztalon, tűz a kandallóban, ráadásul hétvége, a hűtő és a kamra teli ennivalóval, nem kell menni se boltba, se sehova, együtt a család. Szóval, ha nincsenek gyerekek, eszem ágában sem lett volna kidugni az orromat.
De míg nekünk ez egy lustaságra csábító nap, addig nekik ez a gyerekkoruk. Szóval muszáj szánkózni! Összeszedtük magunkat, jó vastagon felöltöztünk és felavattuk a karácsonyra kapott szánkót. A gyerekek visongtak örömükben és hogy őszinte legyek, végül mi is nagyon élveztük! Utána pedig sem az étvággyal, sem a délutáni alvással nem volt probléma.
De míg nekünk ez egy lustaságra csábító nap, addig nekik ez a gyerekkoruk. Szóval muszáj szánkózni! Összeszedtük magunkat, jó vastagon felöltöztünk és felavattuk a karácsonyra kapott szánkót. A gyerekek visongtak örömükben és hogy őszinte legyek, végül mi is nagyon élveztük! Utána pedig sem az étvággyal, sem a délutáni alvással nem volt probléma.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése